Tehetséggondozás

Tehetséggondozás

Tehetségpontként való működésünk valamint Nevelési programunkban megfogalmazott értékek azt a célt szolgálják, hogy a ránk bízott gyermekek adottságaikkal, képességeikkel, fejlődésükkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Tehetséges gyermekek kiszűrésének módjai közül az alábbiakat alkalmazzuk, igazodva az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságaihoz:

– Esetmegfigyelés

– Személyiség megfigyelés /tulajdonságlista alapján (óvodás korcsoportra jellemző)

– Tehetségdiagnosztikai mérések / bemeneti és kimeneti szintmérés / kreativitás, motiváció, intelligencia területén pszichológus közreműködésével

 

Tehetséggondozásunk célja:

– felismerni a tehetséget és megjelenési formáit

– segíteni a gyermeket a továbbfejlődésben

– kielégíteni a kiemelkedő képességű gyermek megismerési, alkotási és speciális szükségleteit erős oldalának fejlesztése)

– a tehetséges gyermek tehetséggel összefüggő gyenge oldalának erősítése (pszichomotoros és érzelmi – akarati éretlenség)

– megfelelő szeretetteljes légkör biztosítása.

 

Tehetséggondozó műhelyfoglalkozások területei:

“Varázsceruza” – Kézműves műhely

Célja:

A gyermek élmény és fantáziavilágának vizuális, szabad önkifejezésének biztosításával:

– a gyermekek tér, forma, színképzetének gazdagítása

– Esztétikai, szép iránti nyitottság, igényesség alakítása.

– Finom kézmozgás ügyesedése a technikákkal való megismerkedés

– Újraalkotással alkotókészség, kreativitás fejlesztése

 

“Harmatcsepp” természetismereti tehetségműhely

Tehetséggondozó tevékenységünk a környezeti neveléshez kapcsolódik, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák kialakítására, fejlesztésére irányul. Elsődleges célunk a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak kialakításával a környezettudatos magatartás megalapozása,- kirándulások, túrák, barlang és múzeumlátogatások, – pedagógiai és természettudományos módszerek alkalmazásával, szülők bevonásával. Olyan ökológiai komplex szemléletmód megalapozása, mely rávilágít arra, hogy a természetben mindenre szükség van. Kiemelt területe a szociális kompetencia fejlesztése, a gyermekekben az egymás közötti kapcsolat erősítése, az együttérzés, a beleélő, beleérző képesség, az együttműködési képesség fokozása. A hagyományos pedagógiai módszerek mellett speciális természettudományos módszerek kerülnek előtérbe: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, becslés-mérés, vizsgálódás, amelyeket az óvodáskorú gyermekekkel természeti környezetben egyaránt végeztethetünk. Fontos eleme (i) a személyiség különböző összetevőit érzékenyítő, ún. szenzitív játékok.

Cél:

A tehetséggondozó műhelyfoglalkozásokon részt vevő gyermekek harmonikus személyiségfejlesztése.

Önbizalom megerősítése

Alakuljon ki reális önértékelésük

Társismeretük gazdagodjon.

A játékos kísérletek vizsgálódások, és a közös megfigyelések során formálódjon kapcsolattartásuk

Vitás kérdéseket, problémahelyzeteket tudjanak hatékonyan megoldani

Fogadják el felváltva egymás irányítását.

Megalapozni a környezettudatos magatartásukat természettudományos módszerek alkalmazásával

Fejlődjön az együttérzés, a beleélő és beleérző képességük

Képesek legyenek önálló gondolkodásra

Váljon értékké képzelőerejük, a szabálytartó képességük, a helyzet felismerési és döntési készségük

Célunk , hogy az átlag feletti , intellektuális képességekkel, kreativitással és feladat elkötelezettséggel rendelkező tehetségígéreteknek olyan foglalkozást biztosítsunk ami a tág érdeklődési területüket kielégíti , illetve tovább bővíti.

 

„Kisgyalog” logikai tehetségműhely

„A sakk, mint oktatási eszköz” bevezetésének elsődleges célja: a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás, a kritikai gondolkodás fejlesztése. A gyermekek megismerkednek olyan matematika kifejezésekkel, mint a sor, oszlop, vonal, átló, egyenes, alapsor. A sakktáblán kapnak egyéni, páros, és csoportfeladatokat, amihez elengedetlenül szükséges a koncentrált figyelem és a divergens gondolkodás. A sakkfigurákkal különböző játékokon keresztül elsajátítják a sakk összes szabályát, ami által tovább fejlődik: kreativitásuk, lényeglátásuk, memóriájuk. Észrevesznek összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat, kialakul gyakorlatias szemléletmódjuk, önálló döntéshozatalra lesznek képesek.

  1. A sakk, mint oktatási eszköz bevezetésének elsődleges célja:
  • a személyiségfejlesztés,
  • a tehetséggondozás,
  • a kritikai gondolkodás fejlesztése.
  1. Másodlagos célok:
  • a sakk táblajáték alapismeretek elsajátítása,
  • a logikus gondolkodás képességének kialakítása,
  • önálló döntéshozás kialakítása,
  • összefüggések, globális folyamatok felismerése,
  • önálló tapasztalatgyűjtés, adatfeldolgozás gyakorlatának kialakítása,
  • gyakorlatias szemlélet kialakítása,
  • a kreativitás növelése,
  • memóriafejlesztés,
  • kialakul reális önértékelésük,
  • fejlődik az együttérzés, a beleélő és beleérző képességük,
  • további cél, hogy az átlag feletti, intellektuális képességekkel, kreativitással és feladat elkötelezettséggel rendelkező tehetségígéreteknek olyan logikai foglalkozást biztosítsunk, a sakk táblajáték keretében, ami a tág érdeklődési területüket kielégíti, illetve tovább bővíti.

Zene – csicsergők

A műhely célja, az átlagosnál fejlettebb, jobb adottságokkal bíró gyerekek alapvető zenei tudására támaszkodva továbbfejlesztjük ritmusérzéküket, zenei hallásukat, énekhangjukat, memóriájukat és mozgásukat úgy, hogy közben megismerkedjenek az elődeik népszokásaival, s felkeltsük az igényt a komolyzene, népzene iránt.

Kisgyermekkorban fontos a mondókák, gyermekdalok ismerete, szeretete. A zenei tehetség (a speciális matematika mellett) az egyetlen igen korán megmutatkozó tehetségfajta. A zenei képességek öröklődnek. Korán megállapíthatók a gyermek adottságai, hallása, ritmusérzéke.

Zenei tevékenységekhez sokféle ütős-és ritmushangszer, dallamcsövek, csengettyűk várják a gyerekeket, de kipróbálhatják megszólaltatni a furulyát, gitárt is és játékba integráltan a zenei társasjátékokat is.

A zenei műhelymunka fő feladatai:

  • A kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. /megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket/.
  • A tehetségígéretes gyermekek további komplex fejlesztése. a „felfedezett” tehetséges gyermekekkel kapcsolatos teendők megbeszélése.
  • A tehetséges gyerekek további fejlesztéséhez éves munkaterv készítése.
  • Év végi beszámoló készítése a műhelymunkáról, a gyermekek fejlődésről.
  • Pályázati lehetőségek figyelésével, írásával igyekezzünk anyagi forrásainkat bővíteni.
  • A fenntartó önkormányzatok, partnereink felé céljaink menedzselése.
  • Szakmai módszertani anyag összeállítása.
  • Szülők érdeklődésének felkeltése.
  • A szülők tájékoztatása, egyetértése, bevonása a tehetséggondozó programunkba.
  • Hospitálások során más intézményből érkező kollegák, hallgatók kompetenciáinak erősítése
  • A szülők, érdeklődők számára a tehetség kibontakoztatásának jelentőségéről, lehetséges módszereiről szóló előadások, bemutatók szervezése.
  • Kiállítások rendezése a gyermekek alkotásaiból, prezentációk a program során elkészült fotóanyagból.
  • Szülők felajánlásainak, illetve a települések és a kistérség környezetében működő vállalati – vállalkozói szféra megszólításával források bővítése.
  • A gyermekek érzelmi blokkjainak feloldása, az alkotói légkör megteremtése. (Gyermek érzelemfeloldó módszerek alkalmazása: zene, hang, szín, mozgásterápiás módszerek)
  • Különböző munkaformák kipróbálása/ kidolgozása, melyek során a gyermekek képessé válnak az együttműködésre, az összedolgozásra; mely során tovább fejlődnek szociális képességeik, társas kapcsolataik.
  • A művészeti hatások és tevékenységek komplex alkalmazása (zene, báb, drámajáték az alkotótevékenységek motiválásaként, vagy a produktumok felhasználásaként.)
  • Az alkotó gondolkodás, alkotóképesség fejlesztése, az önkifejezés sokoldalú lehetőségeinek a fejlesztése.

Mozgás – ugri-bugri

A műhely célja, hogy a gyerekek alapvető mozgásigényére támaszkodva továbbfejlesszük gyorsaságukat, egyensúlyérzéküket, tér- és alaklátásukat.

A kisgyermekkorban a legnagyobb a mozgás jelentősége. A személyiség valamennyi szegmensét fejleszti:

  • A gyermek cselekvésen, játékon keresztül tapasztalja meg önmagát, társait és az őt körülvevő világot.
  • A mozgás élménye segíti énképének formálódását.
  • Kialakul az író- rajzolómozgás, valamint a beszéd.
  • A torna, és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás).
  • Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség.
  • Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét.
  • Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. /ONAP: Mozgás/
  • A műhelymunka fő feladatai:
  • A kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. /megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket/.
  • A kreatív, tehetségígéretes gyermekek további komplex fejlesztése. a „felfedezett” tehetséges gyermekekkel kapcsolatos teendők megbeszélése.
  • A tehetséges gyerekek további fejlesztéséhez éves munkaterv készítése.
  • Év végi beszámoló készítése a műhelymunkáról, a gyermekek fejlődésről.
  • Pályázati lehetőségek figyelésével, írásával igyekezzünk anyagi forrásainkat bővíteni.
  • A fenntartó önkormányzatok, partnereink felé céljaink menedzselése.
  • Szakmai módszertani anyag összeállítása.
  • Szülők érdeklődésének felkeltése.
  • A szülők tájékoztatása, egyetértése, bevonása a tehetséggondozó programunkba.
  • Hospitálások során más intézményből érkező kollegák, hallgatók kompetenciáinak erősítése
  • A szülők, érdeklődők számára a tehetség kibontakoztatásának jelentőségéről, lehetséges módszereiről szóló előadások, bemutatók szervezése.
  • Kiállítások rendezése a gyermekek alkotásaiból, prezentációk a program során elkészült fotóanyagból.
  • Szülők felajánlásainak, illetve a települések és a kistérség környezetében működő vállalati – vállalkozói szféra megszólításával források bővítése.
  • A gyermekek érzelmi blokkjainak feloldása, az alkotói légkör megteremtése. (Gyermek érzelemfeloldó módszerek alkalmazása: zene, hang, szín, mozgásterápiás módszerek)
  • Különböző munkaformák kipróbálása/ kidolgozása, melyek során a gyermekek képessé válnak az együttműködésre, az összedolgozásra; mely során tovább fejlődnek szociális képességeik, társas kapcsolataik.
  • Az adekvát önértékelés képességének kialakítása, másság elfogadása, saját és mások értékeinek megismerése. (kiállítások az alkotásokból, csoport és érzelemfejlesztő játékok, az alkotótevékenységgel összekapcsolva, a technikai megoldások sokoldalú alkalmazási lehetősége, az egyéni kezdeményezés, ötletmegvalósítás lehetőségének biztosítása)
  • A vizuális alkotó tevékenységek sokoldalú technikai lehetőségeinek biztosítása. (textil, selyem festés-megmunkálás, szövés, nemezelés, agyagozás, kollázs-montázs, kasírozás, különleges festés és kréta technikák stb.)
  • A művészeti hatások és tevékenységek komplex alkalmazása (zene, báb, drámajáték az alkotótevékenységek motiválásaként, vagy a produktumok felhasználásaként.)
  • Az alkotó gondolkodás, alkotóképesség fejlesztése, az önkifejezés sokoldalú lehetőségeinek a fejlesztése.

Drámajáték – mesevár

Célja:

A már meglévő ismeretek bővítése a személyiség /külső-belső/ fejlesztése a különböző jellegű dramatikus játékok-és pedagógiai módszerek alkalmazásával. A személyiség minden komponnensének-az érzékelés, értelem, az emlékezet, a figyelem, a fizikum, a jellem-egyértelmű fejlesztése, hogy az egyént alkalmassá tegye a tásadalmi élete során tapasztalt interakciókban való eligazodásra, és az azokban való dramatikus átélésre.

A társasjátékok körébe tartozó dramatikus játékok, a dramatizálás serkenti a gyermekeket az összefügő kontextusos elbeszélő beszédre, arra, hogy az eszközök mellett saját testüket, gesztusaikat, mimikájukat és egyéb kommonikatív képességeiket is felhasználják a megjelenítésben. Gyakorolják az informálás, tájékozódás,befolyásolás eszközeit, megtanulják az együttes munkát az egymásrafigyelést, az egymáshoz való alkalmazkodást.

A drámajátékok során lehetőségük nyílik a gyermekeknek:

  • az érzelmi helyzetek kibontakoztatására,
  • a helyzetekbe való beleélésre,
  • a szereppel való azonosulásra,
  • a megjelenítő készség kibontakoztatására,
  • a kapcsolattartási, kapcsolatfelvételi készség fejlesztésére,
  • a gyermeki kommunikációs képpsségek gyakorlására.

Nevelési feladatok:

  • valóságból és az irodalomból merített témák és történések megjelenítése.
  • helyes viselkedés szabályainak gyakorlása
  • konfliktushelyzetek feloldása konfliktuskezelő képesség fejlesztése
  • hátrányos helyzetek esetleges kompenzálása
  • a tv-videó tömegkommunikációs eszközök okozta passzivitás ellensúlyozása

Képességfejlesztés :

  • a gyermeki aktivitás serkentése
  • az ön- és emberismeret gyarapítása
  • a fantázia kibontakoztatása
  • az önálló rugalmas /flexibilis/ gondolkodás fejlesztése
  • a nagy és finommozgás atestkép,testtudat a hallás -látás percepció fejlesztése
  • a beszédkészség a hangképzés a beszédtisztaság,kifejezőképesség /hangsúly,árnyaltság/ fejlesztése
  • a kommunikációs képességek eszköztárának verbális illetve- nonverbális képességek fejlesztése
  • tér és időérzék fejlesztése